Árpád sáv / Árpád stripes

Árpád stripes (Hungarian: Árpád-sávok) is the name of a particular heraldic and vexillologic configuration which has been in constant use since the early 13th century in particular in Hungarian heraldry. It can be seen in thedexter of the current coat of arms of Hungary.

 They have been associated with the founding dynasty of Hungary, with the House of Árpád, hence the name, but most later rulers and dynasties of Hungary adopted them in one form or another to stress their legitimacy to the Hungarian throne, e.g. by marshalling. The four silver stripes (often depicted as white) are sometimes claimed to symbolise “the four silver rivers” of Hungary—the Danube, Tisza, Sava and Drava.

 The Árpád stripes are heraldically “barry of eight gules and argent”.

 

In heraldry

The first depiction of the Árpád stripes appear on a coat of arms in 1202 in the seal of King Emeric of Hungary, member of the Árpád Dynasty, though a debated striped banner makes its appearance already on silver coins minted by Stephen I. roughly two centuries earlier. It has ever since formed part of the coat of arms of the ruling dynasties of Hungary and of the coat of arms of the Hungarian state, most of the time, as it does today, impaling gules, on a mount vert a crown Or, issuant therefrom a double cross argent or marshalled with the Angevins’ azure, semé-de-lis Or.

The Árpád stripes appear in many coat of arms of cities of the former Kingdom of Hungary, many of them now in the neighbouring countries of Hungary, such as Kassa (Košice, Slovakia).

 The modern heraldic use of the Árpád stripes is featured in the seal of the National Security Office of Hungary since 2001.

In vexillology

The famous depiction of a banner with Árpád stripes showing King Béla III in one of the initials of the Chronicon Pictum dates to around 1360. The illustrations and decorative illuminations of the chronicle use the Árpád stripes on several occasion on banners (beside the mentioned initial it appears e.g. in the depiction of the Battle of Ménfő), shields, coat of arms (mostly marshalled with the Hungarian Apostolic Double Cross or the Angevin field azure semé-de-lis) or as the pattern of garment of Stephen I.

 However, after the Middle Ages the use of the Árpád stripes as a flag fell out of use and was continued only in heraldry. It was revived only by the cavallery of Prince Francis II Rákóczi.

 Today the banner of the House of Árpád as well as the banner of the cavallery of Francis II Rákóczi are part of the collection of historical flags of Hungary used for protocol (e.g. on state celebrations and holidays, MPs are sworn in on them in the Parliament, etc.).

Flag with the original configuration of the Árpád stripes, as seen also on the coat of arms of Hungary. This is also the form popularly used by Hungarian patriots[who?] since the 1990s.

 Az Árpád-sávok a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.    A motívum, amely azÁrpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált.

 Az Árpád-háziak vörös-fehér sávjai több magyarországi település zászlajában is jelen vannak; a települések zászlóiban a sávok száma változó. Az Árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (például a Nemzetbiztonsági Hivatalénak). Az Árpád-család, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói az egyes protokolláris eseményekben szereplő magyar történelmi zászlósor tagjai. E történelmi lobogókat csak a köznyelv  nevezi „Árpádsávos zászlónak”, ugyanezzel a kifejezéssel jelölve azt a rendszerváltás után a nemzeti radikális oldal szimbólumaként felbukkant, fekvő alakú, nyolcsávos zászlót is, melynek használatáról, jelentéséről heves viták folynak.

 Elnevezése:

Az „Árpádsáv” elnevezés az Árpád-ház 18. században megalkotott fogalmán alapul. Magyarországon – hasonlóan más európai államokhoz – az első uralkodóház, az Árpád-ház címer elemei váltak az államcímer állandó elemeivé. A XIV. század második felében megjelent a magyar országcímer fogalma, addig az uralkodó családi címerét használták, a korabeli szokásnak megfelelően. Az ország címerének két letisztult forma adta az alapmotívumait, a kései Árpád-ház vágásos családi címere, illetőleg a kettős kereszt. A hétszer vágott (nyolc sávra osztott) vörös-ezüst sávos (pajzs)mező, melyet indokolatlanul hívnak Árpád-sávosnak, köznapi szóhasználattal Árpádsávosnak, sem magához Árpád fejedelemhez, sem az Imre herceg korát megelőző Árpád-háziakhoz nem kötődik.

A magyar király (king von unger) címere az Ingemar Codex egy lapján (1459)

Imre király címere kilenc oroszlánnal

Az Anjou-házi magyar királyok címere

Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint Imre király (1196-1204) a vízszintes vörös-ezüst sávokat felesége, Aragóniai Konstancia függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta.

A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik 1202. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő oroszlán, középen pedig egy-egy apró pajzs is van. Hétszer vágott pajzs látható hét oroszlánnal II. András király aranypecsétjén (bulláján) és az 1220-as években használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, 1235. évi kettős pecsétje is hétszer vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.

A vágásos címer a 13. században csak rövid ideig volt használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. „A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettős kereszttel. 1235 után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”

 Először az 1270-es évekből, V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepeltek az árpádsávok.

 Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-házbeli királyok a jogfolytonosság és a – leányági – Árpád-házi örökösödés hangsúlyozására hasított címerpajzson egyesítették liliomos jelképüket a sávossal.

Kassa címeradományánál Nagy Lajos a saját címerét vette alapul. Egyes vélemények szerint az alábbi leíráson hasított pajzsot kell érteni, melynek jobboldali mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a baloldali kék mező aranyliliomokkal van bevetve:

 „Nos, Lodovicus Dei Gratia Rex Hungarie memorie commendantes tenore presentium significamus, quibus expedit, universis. Quod nos comodose utilitati fidelium Civium et hospitum nostrorum de Cassa regia liberalitate invigilare cupientes, et eosdem gretiarum donis gliscantes ampliare, ad devotam et humilem ipsorum supplicationem, eisdem Civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem amodo in sigillo ipsius Civitatis secreto et missivo, ac vexillo, formam Clipei de Signo nostro Regio extortam, desuper videlicet unum tractum seu linram flavei coloris, tribus imaginibus liliorum compaginatum, et de subtus quaturou lineas rufas et totidem albas, lateraliter habentis in perpetuum gestare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii sub magno nostro sigillo, pro ipsis Civibus redigi faciemus dum nobis fuerint reportate. Datum in Diiosgewr feria secunda proxima ante festum Ascensionis Domini, Anno eiusdem millesimo trecentesimo sexagesimo nono.”

 „Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]”

 A Képes krónika két iniciáléjában Szent István, illetve III. Béla látható az árpádsávokkal. Szent Istvánnak az öltözékét díszíti vörös-fehér sávozás, III. Béla pedig a klasszikus középkori álló téglalap (banner) formában és farkincával ábrázolt vörös-fehér sávos zászlót tart a kezében. A krónika azonban az Árpád-kornál jóval később, a 14. század közepén készült.

A Fekete sereg zászlaja

A fecskefarkú zászló a Corvinákegyikében, a Philostratus krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült, amely Mátyás fiának Corvin Jánosnak1485-ös bécsi bevonulását ábrázolja. A zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukción a megtévesztő színezés látható Árpád-sávokat is tartalmazó zászlót használt a fekete sereg, Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja is.

 Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartitum) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.

Rákóczi lovassági zászlaja

II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlajaként jelent meg ismét az árpádsávos zászlók egyik változata. Az álló téglalap alakú zászlón 7 vízszintes sáv volt, 4 vörös és 3 fehér, a vörös mezőkben a „Iustam causam Deus non derelinquet” (Isten az igaz ügyet nem hagyja el) felirattal. Ez a zászló is tagja a magyar történelmi zászlósornak.

Az Árpád-házi királyi család hétszer vágott címerpajzsa

Az Árpád-házi királyi család hétszer vágott zászlója

Az Árpád-házi királyok címere

Szent István vörös-ezüst sávos hadiruhában pajzsán a királyi címerrel. Miniatúra a Képes krónikában (1358)

Kassa 1423-as címere

Kiscímer két félpajzsában az Árpádok jelei

Az Anjou-házi királyok zászlaja

Mai használata címerekben és zászlókban

Bakonytamási címere

Besztercebánya címere

Besztercebánya zászlaja

Budaörs címere

Dubrovnik (Raguza) Nagy Lajostól kapta címerét a14. században

Az Eperjesi kerület címere

Esztergom zászlaja

Kassa címere

Magyarország címere

From Wikipedia, the free encyclopedia

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s