Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély

  • The L’Huillier-Coburg Palace in Edelény was built by Ferenc János L’Huillier, who was born in Alsace-Lorraine. It is the seventh-largest palace in Hungary. Built between 1716 and 1730, it is this country’s pre-eminent example of early-baroque architecture. The palace is U-shaped, with a three-storeyed, flat-roofed central wing – flanked by cylindrical towers at the corners – and two single-storeyed, mansard roofed, side wings. The central wing overlooks the front courtyard, which is surrounded by single-storey ancillary buildings, and access to which is provided through a large-sized, finely-wrought iron gate, bearing a coat-of-arms. The courtyard contains a few trees and some trimmed hedges.

Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély a hazai korai barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője a francia származású Jean-François L’Huillier, aki katonaként vett részt a török elleni küzdelemben, Buda 1686-os visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. A báró 1728-ig építkezett a Bódva-folyó által körülölelt kis szigetre, de nem tudta örömét lelni francia és itáliai hatásokat mutató kastélyában, mert még az építkezés befejezését megelőzően meghalt. A díszítő munkákat már özvegye, Marie-Madeleine de Sainte-Croix készíttette el, a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsága szerint1730-ban.

Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. A 19. század első felében a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került az edelényi uradalom és vele a kastély is. A Coburg család életében nem a rezidencia számított jelentősnek, s az uradalmat 1864-ben hitbizománnyá alakították át, az épület egy részébe pedig a járási bíróság költözött. 1928-ban a kastély az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került és a nyugati szárnyban börtönt alakítottak ki. 1945 után több intézmény is működött az épület falai között: járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség, egyes részei pedig lakásként szolgáltak.

A kastély emeleti hét szobájában rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek többsége az 1760-as években készült. A falképek vezető mestere az iglói Lieb Ferenc volt, mellette az egri származású Woronieski János és később a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetőek. A sajátos zamatú, derűs ábrázolások a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartoznak. Külön érdekességük, hogy a képeken szereplő női figurák mindegyike Mária Terézia királynő arcmását mutatja.

A fénykor a 18. század utolsó harmadához, Esterházy István és különösen Forgách Ludmilla nevéhez fűződik.

Az edelényi kastély és a különböző családokból származó nemesi kisasszonyok élete hosszú időn keresztül sorsszerűen összefonódott. Az építtető Jean-François c(ejtsd: Zsan Franszoá Lüillié) saját katonatársához, az egyik legősibb magyar főnemesi család sarjához, Forgách Ferenc grófhoz, későbbi szendrői várkapitányhoz adta feleségül egyetlen lányát, Mária Teréziát. A kastély fénykorában már aggastyánnak számító, 75 éves kort megért Forgách grófnak két leánya született, Forgách Ludmilla és Forgách Franciska.

Az edelényi birtokot – a Mária Terézia királynő által az öröklés érdekében fiúsított – Ludmilla örökölte, ám testvérének, Franciskának is járt részesedés a vagyonból. A két lány közti vagyonmegosztás vitás kérdéseiről terjedelmes dokumentumok maradtak fenn, többek között a kastély 1763-ban készült értékbecslése. Helyiségről helyiségre felmérték az épületet, így pontosan tudjuk, hogy a 18. század hatvanas éveiben melyik szobának milyen rendeltetése volt.

Forgách Ludmilla először Dessewffy Ferenc grófhoz ment feleségül, aki apósához hasonlóan katonatiszt volt. Bár fiatalon elesett a boroszlói csatában, mégis hagyott maga után fiúörököst, aki apja után a Dessewffy Ferenc nevet kapta. Az ő nevelőapja és a birtok kezelője 1763-tól Ludmilla második férje, Esterházy István gróf lett.

A kastélyt érintő legjelentősebb átalakítások a 18. században Esterházy István és Forgách Ludmilla nevéhez fűződtek. 1769-ben megbízták az iglói Lieb Ferencet hat szoba kifestésével. A falképek egy év múlva készültek el, ám a munkának áldozatául esett egy korábbi, 1765-ben készült dekoratív kifestés. A festmények különböző, a rokokó főnemesi élethez és a mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő jeleneteket, valamint görög-római mitológia alakokat felvonultató különféle allegóriákat mutatnak be. E termek ma a kastély legértékesebb részét képezik. Később, a 18–19. század fordulója körül egy, ma még ismeretlen mester az egyik különálló szobát is kifestette virágmintás dekorációval. Ekkoriban a kastélyhoz az uradalom és a cselédség mindennapjait kiszolgáló gazdasági épületek is hozzátartoztak, így az épület nem önmagában állt. Az együttest barokk kert tette teljessé, amit a 19. század első felében angol tájkertté alakították át.

Dessewffy Ferenc 1820-ban örökös nélkül halt meg, ezért a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, és ezzel a virágkor is véget ért.

Az edelényi és cserépvári birtokot 1836-ban a kastéllyal együtt vásárolta meg a német származású Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd György altábornagy. A hercegi címet viselő férfiú Koháry Mária Antóniával kötött házassága révén vált a család magyar ágának megalapozójává és négy gyermek apjává. Mivel ők örökölték a Koháry család birtokait is, ezért Edelény a család számos uradalmának már nem a központja, hanem szerény tartozéka lett. A Coburgok 1864-ben, az úrbéri rendezés után hitbizományt alakítottak ki a birtokból. Az általuk nem használt kastély egy részét már előtte, 1861-ben átengedték a járásbíróság céljaira. Ennek azonban igen súlyos következményei lettek: több gazdasági épület elpusztult, köztük a nagy lóistálló-sor. A gazdasági központ megszűnése miatt részben áttelepültek, részben megszűntek a majorsági létesítmények is

http://edelenyikastelysziget.hu/

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s